Fraknói vár – Burg Forchtenstein

archívum

Ön jelenleg az Archívumot böngészi


Ha aktuális ajánlataink érdeklik,

kérem tekintse meg a nyitólapot!

A középkori várat a Nagymartoni grófok építtették, akik új lakhelyük után „Fraknó urainak” is nevezték magukat. Ebből a korszakból származik a Nagymartoni grófok címerével díszített öregtorony, illetve a nagy torony is. 1450 körül kihalt a család férfi ága, és a vár 170 évre a Habsburgok tulajdonába került, akik azt Weißpriach és Hardegg grófjainak adták zálogba. Ebben az időszakban a várban nem történtek jelentős építészeti változtatások.

Mivel Esterházy Miklós az északkelet-magyarországi munkácsi uradalmat átengedte Bethlen Gábor erdélyi fejedelemnek, cserében 1622-ben II. Ferdinánd császártól megkapta Fraknó várát és az uradalmat, amely négy évvel később az örökös grófi címmel együtt örökölhető birtokká vált. Gróf Esterházy Miklós nádor ezután elkezdte a düledező vár hatalmas erődítménnyé való bővítését. Elkészült az alaposan megerősített bástyaöv, 1632-től a várkápolnán, 1642-tól pedig a kincstáron, illetve az új lakószárnyakon dolgoztak.

Fia, Pál a XVII. század második felében Domenico Carlone tervei alapján és a hercegi építőmester, Simone Retacco kivitelezésében kezdte el a fellegvár kiépítését. Az építési munkálatok során a művészi elemekre is nagy hangsúlyt fektettek: az ellenálló erődítményt dekoratív falfestmények, szobrokkal díszített főkapuk, egy barokk lovas szobor, valamint egy 1707-ben felfüggesztett, 2,5 m hosszú krokodil is ékesítette.
Erődítményből családi kincstár

Pál herceg halála után az erődítmény rendeltetése is megváltozott: már nem biztonságos lakóhelyként, hanem kincstárként, levéltárként és a hercegi csapatok fegyverarzenáljának őrzőhelyeként szolgált.

A XVIII. század 70-es éveiben Ferdinand Mödlhammer hercegi építész vezetésével került sor a tetőszerkezet megemelésére és felújítására, illetve a belső terek renoválására. A barokk várkápolnát Franz Storno 1887-ben a historizmus ízlésének megfelelően restaurálta, melyet 2000-ben újra teljesen felújítottak. A belső udvart díszítő barokk falfestményeket az évszázadok során többször is lemeszelték. A festmények helyreállításai munkálatai 1993-ban kezdődtek meg és 2004-ben zárultak le. A fellegvár színpompás barokk épületegyüttesként jelenleg az Alpoktól északra fekvő terület gyöngyszeme.

Megőrízni és feltárni

A díszudvar falfestményei

Az Esterházy Magánalapítvány létrehozása óta folyó nagyszabású és költséges restaurálási munkálatoknak köszönhetően Fraknó várát sikerült a nagyközönség előtt megnyitni, valamint az utókor számára megőrizni. Különösen kiemelendő a belső udvar falfestményeinek feltárása és konzerválása, a barokk kastély egykori színpompájának és csillogásának helyreállítása.

A XVII. századi magyar nemesi székhelyeket a masszív külső és a belső barokk pompa jellemezte, aminek Fraknó vára az egyedüli teljes egészében megmaradt példája. Miután I. Esterházy Pált 1687-ben birodalmi hercegi rangra emelték, a várat hercegi törzshelyévé és műgy    üjteményei központjává tette. A vár falfestményekkel történő díszítése és lovas szobra felállítása 1691-ben zárult le: az átalakítások igazi udvari pompát kölcsönöztek a várnak.

A belső udvar barokk díszteremként funkcionált, így ez volt a vár központja, kialakítását és tartalmát tekintve ez az épület fő látványossága. A secco-technikával készült színpompás barokk falfestmények oszlop- és párkányábrázolásaikkal, illetve a 130 császári portréval a domború faldíszeket helyettesítik, és közel 1000 négyzetméternyi felületükkel az Alpoktól északra fekvő területen található legnagyobb ilyen alkotásoknak tekinthetők.

A festmények már a 18. század elején korszerűtlennek tűntek, ezért lemeszelték őket. A mészrétegek kezdetben jól védték a festményeket, azonban a negatív környezeti behatások – például a savas eső – miatt a mészrétegek lassan tönkrementek.
A festékréteg szerves kötőanyagait baktériumok és gombák támadták meg, a gipszesedés (a festékrétegben található mész átalakulása) és a mészcsurgás (a mész felületen való kicsapódása) pedig tovább rongálta a festményeket. 1991 és 2005 között az Esterházy Magánalapítványnak sikerült a rendkívüli falfestményeket az osztrák műemlékvédelmi hivatal és a burgenlandi tartományi kormány segítségével a nagyszabású és költséges restaurálási munkálatoknak köszönhetően helyreállíttatnia.

A homlokzaton található festmény hiányzó részeit – a nyugati és északi homlokzaton nagyrészt elpusztultak a falfestmények – csak azokon a helyeken egészítették ki visszafogottan, ahol korábban csupán dekoratív elemek díszítették a falat. Így a látogatók számára sikerült újra életre kelteni a belső udvar barokk pompáját. A belső udvar – a fellegvár tulajdonképpeni díszterme – a vezetések reprezentatív kezdőpontja, és ez a pompázatos látvány fogadja a várba belépő látogatót is.

Belső termek- a barokk díszei és színei

A fellegvár reprezentációs helyiségei: barokk színek
Fraknó várának fellegvárában a lakó- és reprezentációs helyiségek pompájában tekinthető meg az Esterházy ősgaléria.

A nagy kandallókat, kályhákat, falfestményeket és csodálatos barokk ajtókat rejtő történelmi helyiségeket az elmúlt két évben átfogóan restaurálták. A helyiségek a legmodernebb múzeumi és biztonságtechnikai megoldások szinte láthatatlan alkalmazása után újra a barokk eleven színeiben pompáznak.
A színbőség idegenül hathat a modern kor emberére, az ősgaléria képeivel azonban harmonikus, barokk színekben ragyogó művészeti összhatást eredményez.
Költséges restaurálási munkálatok

Első ízben láthatók az elmúlt években nagy költségen feltárt színpompás, indadíszes és allegorikus alakokat ábrázoló festmények, amelyek a XVII. századi barokk várakban folyó életet ábrázolják. Nagy anyagi ráfordítással mintegy 20 barokk ajtó restaurálására is sor került, így ezek is történelmileg hű színekben csodálhatók meg.

Az ajtók nemes antracitja hatásosan érvényesül az eredeti színűre helyreállított falak mellett. Érdemes megtekinteni azt a kis puttót, amely szappanbuborékokat fújva idézi az elmúlást, illetve az egykori hercegi lakóhelyiségek néhány ajtajának élénk színekkel márványozott felületét.

Mindezzel újra kézzelfoghatóvá válik, hogy a XVII. és XVIII. században miért nevezték Fraknó várát kastélynak.

Fraknó várának levéltára

Az Esterházy hercegi levéltár egy része Fraknó várában található. Az itt őrzött levéltári anyagok az Esterházy család gazdasági ügyleteit dokumentálják, és betekintést adnak a család történetébe.
A levéltár alapjai

A levéltár kezdetei valószínűleg az Esterházy-éra előtti időszakra nyúlnak vissza, mert egy 1622-ből származó átadási leltár már akkoriban meglehetősen gazdag levéltári anyagról – telek-, árva- és jegyzőkönyvekről – tesz említést.

Az Esterházy család következetesen végezte az archiválást, így a rohamosan növekvő levéltár egyre nagyobb helyet foglalt. A déli szárny bővítése során a XVII. század elején a kápolna szomszédságában új levéltári helyiségeket építettek. Ezenkívül a kincstár mellett is berendeztek egy levéltári helyiséget, amelyben azután a legfontosabb tulajdoni okmányokat és családi dokumentumokat őrizték.
A levéltár felosztása

Amikor az Esterházy-javakat 1921-ben burgenlandi és magyar részre osztották, a levéltárat is kettéválasztották. A családi vonatkozású dokumentumok Budapestre, a Magyar Országos Levéltárba kerültek, az Esterházyak gazdasági levéltára pedig Fraknó várában maradt.

Napjainkban összesen 25 termet használnak levéltárként. A levéltári anyagok egymás mellé helyezve összesen körülbelül 10 kilométer hosszúságúak lennének.
Állagmegőrzés és tudományos kutatás

2000-ben a Burgenlandi Tartományi Levéltárral együttműködésben elkezdődött a fontos és fokozottan veszélyeztetett anyagok mikrofilmes rögzítése. A kutatók a mikrofilmolvasó segítségével betekinthetnek a mikrofilmekbe, másolatokat nyomtathatnak, illetve a további feldolgozás céljából elektronikus adathordozókra másolhatják az adatokat. Újabb 20.000 oldal mikrofilmen való rögzítésére az idén is sor kerül. A fraknói és kismartoni uradalom (1526-tól keletkezett) legrégibb telekkönyveit jelenleg a bécsi Papírrestaurálási Intézetben restaurálják.

Nyitva tartás

április 1 – október 31
minden nap 10.00 – 18.00 óra között.

november – március
csoportok számára előzetes bejelentkezéssel

 

 

to top