Gróf Széchenyi Béla és Erdődy Hanna Grófnő síremléke

Csodálatos síremlék a Hársfasor végén Széchenyi Béla gróf és Erdődy Hanna grófnő nyughelye Nagycenk közelében.

Ez a gyönyörű, vörös gránitból készült síremlék a nagycenki kastélytól a Fertő felé vezető, több mint két kilométer hosszúságú Széchenyi-fasor végén, megkapó környezetben, a tavat szegélyező fertőbozi dombok fokán áll. Itt nyugszik a világutazó Széchenyi Béla gróf és gyermekágyi lázban elhunyt fiatal felesége, Erdődy Hanna grófnő.

Béla gróf Széchenyi István fia volt, akit már nagyon fiatal korában lelkesítettek a kalandos utazások és életveszélyes vadászatok, de talán mégis másképp alakult volna az élete, ha a fiatal Erdődy Hanna grófnő szülése nem fordul tragédiába.

A grófnő Bécs egyik elragadóan bájos, ünnepelt szépsége volt, szerelmük mindössze két évig tartott, a fiatalasszony a szülést követően, háromnapos szenvedés után, 26 éves korában hunyt el. Az egyébként életvidám grófot mélyen lesújtotta az esemény, a következő éveket az asszony síremlékének tervezésére fordította. Az emlékezet szerint a gróf további élete bánkódás és gyász volt, soha nem nősült újra. Úgy tartják, bármerre is utazott a világban, amulettjében mindig magával hordta a felesége arcképét.

Két gyermekét, Hanna és Alice grófnőket nagy gonddal nevelte, idős korában együtt tettek hosszú utazásokat Európába és Észak Amerikába. Széchenyi Béla grófot, negyvenhat évi özvegység után, 1918-ban temették el a nagycenki hársfasor végében álló sírhelyre.

Sírjukon a következő felirat olvasható:

„Legyenek oly boldogok a túlvilágon,
a mint egymást az életben
hőn és hűn szerették.”